IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő elsőszülött gyermekeként 1224-ben látta meg a napvilágot. Szent Margit nővére volt, maga is mélyen vallásos neveltetést kapott. A családi indíttatások mellett nagy hatással volt rá a kolduló rendek megalakulásával felvirágzó, XIII. századi egyházi mozgalom is. Édesapja udvarában szívesen fogadták a domonkos és a ferences rend neves lelkivezetőit, ez a mély hittől és vallásosságtól átitatott környezet késztette arra az elhatározásra Kingát, hogy egészen fiatalon szüzességi fogadalommal Istennek ajánlja életét.
1239-ben a tatár betörés fenyegetésének hatására és a katonai védelemben reménykedve, szülei elfogadták a lengyel fejedelem leánykérő ajánlatát. Kinga néhány napos vívódás után beleegyezett a házasságba. Krakkóba vezető útja valóságos diadalmenet volt, mert életszentségének és szépségének híre ezrek kíváncsiságát ébresztette föl. A házasságkötés után sikerült királyi férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. Mindkettejük buzgósága segítette elő 1253-ban Szent Szaniszló, Krakkó hajdani vértanú-püspöke szentté avatását. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországon is végigszántottak, a királyi pár is menekülni kényszerült. Kinga a tatárok elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, majd visszatérve az apjától küldött bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat.
Férje hosszabb betegeskedés után 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák, a klarisszák ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszának irányát és tartalmát. Jolán húgával együtt – aki fél évvel előbb szintén megözvegyült – abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején a férjével együtt építtetett és látott el javadalmakkal. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben a tatárok újra betörtek Lengyelországba és feldúlták a kolostort, Kingára várt az újjáépítés feladata. 1291-ben megbetegedett, állapota a következő év júliusában válságosra fordult. A szentségekkel megerősítve július 24-én tért meg Teremtőjéhez. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1695-ben XII. Ince Lengyelország védőszentjévé nyilvánította. Szent II. János Pál pápa 1999. június 16-án iktatta a szentek sorába.
Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Cím: 2151, Fót, Vörösmarty utca 2.
Plébánia: | +36(27)358-083 |
+36(20)584-30-57 |
|
Sebők Sándor: | +36(20)222-26-87 |
+36(30)422-76-15 |
Hétfő - csütörtök: |   7:00 |
Péntek: | 17:30 |
Elsőpénteken: |   7:00-kor is |
Szombat: |   7:00 |
Vasárnap: | 10:00 |
18:00 |
Hétfő: |   9:00 - 11:30-ig |
Kedd: | nincs irodai szolgálat |
Szerda: |   9:00 - 11:30-ig |
Csütörtök: | nincs irodai szolgálat |
Péntek: | 14:30 - 17:00-ig |
Beteghez bármikor megyünk! |
Hétköznap: | 9-16 bejelentkezéssel, |
Hétvégén: | 9-17 óráig, |
szombat, vasárnap, ünnepnap; kivéve a szertartások ideje alatt. |
Látogatási információk: >>> |
Római Katolikus Egyházközség:
Sz.sz: 11704007-20027320
Adószám: 19827786-2-13